Bár többször voltunk már Szlovéniában, valahogy sose lett belőle itt poszt. Most, hogy elindultunk kiköszörülni a csorbát, ami Milanoban történt, már láttunk annyi érdekességet, hogy érdemes mesélnem róla. Ezt az utat is úgy csináltuk, hogy csak egy éjszakára előre volt befoglalva szállás (egy alkalommal csak délután foglaltunk aznapra), így egész spontán volt. Főszezonban ez szerintem csak drágán megoldható.
Csodás időnk volt, az az igazi kellemes ősz, pólóban sétáltunk mindenfelé és még a farmernadrág is túlzás volt. Kár, hogy a tengerben nem fürödtünk, egy helyen lett volna rá lehetőség és idő is, de majd elmesélem.
Az első állomás Bled volt, ahol már jártunk, de akkor nem volt ilyen szép idő, így most hülyére fotóztuk magunkat. Ettünk egy helyi édességet is, de ez csak a tetejében különbözik a mi francia krémesünktől, így akár ki is lehet hagyni, viszont nagyon jó kávézók vannak a tó déli partján, így pihenés közben mégis el lehet nyammogni. Vannak fotópontok a keleti csücsökben is, itt parkolni viszont nem lehet, de van egy tök jó pallós sétány a tó mentén, illetve lehet (horror áron, valami 15€/fő) hajókázni a tavon, amelynek keretein belül elvisznek minket a tóban lévő sziget templomához is. A kutyát mire beállítottuk abba a szívbe… hát tuti nem kedveltek meg minket a hátunk mögött a többiek 😀
A közelben van a Kamen vár (Grad Kamen). Parkolni kicsit trükkös, de ingyenes, csak úgy álljunk meg, hogy ne zavarjunk vele senkit. A kastélyba belépő nincs (ember sincs, így kutyabarát), de a lábunk alá érdemes figyelni, a fapallók elhanyagoltak.
Lefelé csorogtunk Ljubljana felé, mert a külvárosban foglaltunk szállást és útközben beugrottunk sétálni egyet Kranjba, ami úgy magában semmi izgi nem volt, de véletlenül a parkolónál volt egy nagyon jól értékelt ćevapi étterem, így kapott egy esélyt. Vettünk egy 10 darabosat egy lepinja kenyérrel, plusz volt hozzá hagyma. Úúúúúristen, de finom volt, ha valaki erre jár: Das Ist Valter étterem (8,5€ volt a mi kajánk).
Még mielőtt a szállásra mentünk volna, beugrottunk Ljubljanába kicsit. Van itt egy környék, ami szét van graffitizve. Ki van írva, hogy embereket ne fotózzunk és hát elnézve a felhozatalt én tuti ide indulnék, ha bármi illegálisra lenne szükségem. Nappal egyébként nem tűnt veszélyes helynek, este meg biztos buliznak. Ja igen, a hely neve Metelkova Art Center. Belépő nincs, autóval parkolás az utcán (fizetős).
A szállásunk szipi-szupi volt, megint csak ajánlani tudom, bár a Google kávézónak írja, de fent van a foglalós oldalakon is, Dvor Tacen Cafe. A kutya 10€/éj, de a reggeli nagyon jó és bejöhet oda is a kutya.
Másnap reggel nem láttunk át az út túloldalára, olyan köd volt, de reméltük, hogy hamar felszáll. Végül ez annyira hamar nem történt meg, de addig megreggeliztünk és a Sts. Cyril and Methodius templomhoz mentünk, ami ortodox pravoszláv templom. Ide ingyenes a belépő, de természetesen kutya nem jöhet be. Ha ide jössz, keresd Snoopyt!
Mivel az időjárás még mindig nem kedvelt minket, sétáltunk egyet a közeli Jakopič sétányon, csak le kell menni a templom melletti aluljárón és máris odajut az ember. Fotókiállítás volt Szlovéniáról.
Ezután leparkoltunk a Sárkányhídnál (Zmajski most) és sétáltunk a belvárosban. Ettünk a Tunaholic Fish Barban, méghozzá én cápás fish and chipset. Nagyon fincsi volt.
Sétálás közben természetesen felmentünk a várba is a siklóval. A kombinált jegy belépővel és oda-vissza siklóval 16€. Kutyával fel lehet menni és lehet a téren sétálni, csak a zárt terekbe nem lehet bemenni. Van fent egy kávézó, én oda beültem, amíg Marci ment be, a kutya már teljesen kivolt, lásd a képen 😀 Mondjuk azt pofátlannak tartom, hogy fizetős a WC (50 cent).
Délután elindultunk, hogy lecsorgunk szépen a tengerhez. Úgy voltunk előtte vele, hogy á, nem kell az autópálya-matrica, legalább mindenfelé meg tudunk állni meg úgyse megyünk sokat. Nos, Ljubljana és Izola között nem mindig tökéletes az út, szóval valóban felfedezhettünk mindent. Nem mondom, hogy nem volt szép az erdő, de azért aszfaltúton mégis jobb haladni.
Útbaesett viszont Predjama vára. Bemenni nem akartunk, meg amúgy is túl későn értünk oda, már zártak, de azért megnéztük. Aranyos volt a parkolóban a srác, nem nagyon tudtunk sehol leparkolni, de 5 perc fotózásért nem is szívesen fizettünk volna napidíjat. Azt mondta, hogy amit kinéztünk, ott csak helyi alkalmazottak parkolhatnak. Megkérdeztük, hogy akkor mit csinálnak bent a külföldi autók és mondta, hogy épp elment mosdóba, akkor állhattak be, de szólni fog nekik mindjárt. Megkérdeztük, hogy esetleg nem menne-e el újra mosdóba, amíg lefotózzuk gyorsan a várat és belement, szóval pikk-pakk fotóztunk és robogtunk tovább. Majd máskor megnézzük alaposabban.
Leértünk Izolába a hotelünkbe, átöltöztünk és pancsiztunk egyet a medencében. Láttam, hogy nagyon szépnek ígérkezik a naplemente, így mondtam, hogy sétáljunk le a partra fotózni. Elindultunk, lementünk, sok szúnyog volt, épphogy szép színek, Mira lemegy a sziklákra jobb fotókat készíteni és DURR. Elcsúsztam a moszatos sziklákon. Épp szolgálatban lehetett az idegileg terhelt védőangyalom, meg se nyekkentem, a gatyám nagyon koszos lett és még a bugyim is átázott meg megütöttem magam, de se én, se a kezemben lévő Nikon Z9 sem sérült meg. Innen még ruhacsere után elmentünk a kikötőbe, ott ittunk koktélt és sört (kinek mi) és ennyi volt a nap.
A szálláson próbáltunk még beszélni a recepcióval, hogy adjanak egy kis kedvezményt, mert a szoba több kívánnivalót is hagyott maga után. A kutya utáni extra takarításért 25€-t kell fizetni naponta (!), holott csak a végén van teljes takarítás, de úgy tűnik, előttünk a szobában Pókember szállt meg és ő nem zavarta őket, olyan pókhálók voltak a sarkokban. Ezen kívül a kilincs is lejárt, simán bezárhatja magát, aki peches. Nem érdekelte őket, bár fotót mutattunk mindenről, nem kaptunk egy fillér kedvezményt is, szóval őszinte értékelést kaptak. Az előző szállás is, csak annak maximális pontot adtam 😀
A reggeli után elindultunk Piran felé, de közben volt még egy szép kilátó (igazából a kilátás volt szép, nem a kilátó) Izolára, így leképeltük:
Piran csudijó. Csak fentebb van egy parkolóház, egyszerűen muszáj ott letenni az autót. A hetedik emeleten hajt be az ember és a földszinten, ha kimegy az ember az épületből és jobbra fordul, onnan indul minden 5-10 percben ingyenes busz a belvárosba (kutyának is OK). Aki szeretne besétálni, az se tragédia, visszafelé mi úgy jöttünk a még csak félig ép lábammal. Nagyon cuki kisváros éééééés bár nem Olaszország, de már van itt is ginzenges kávé, szóval lecsaptunk rá. Az árak korrektek és úgy tűnik, több jó étterem van a városban. Mi szinte random választottunk egyet és nagyon jót ettünk. Kár, hogy nem vittük magunkkal fürdőruhát, mások fürödtek és teljesen jó volt hozzá az idő, hiába volt október.
Tankoltunk egyet gyorsan, mert itt úgy tűnik, szintén államilag szabályozva van az ár, a 95-ös literje 1.588€ volt mindenhol. Koperbe mentünk, de nekem kicsit csalódás volt. Körbesétáltuk azért, de inkább indultunk tovább Olaszországba.
Konklúzióm Szlovéniáról: az emberek kedvesek, a helyek szépek, a szállások között lehet nagyon jót is találni. Az ételek között mindegyik legalább decens közepes volt, de inkább jobbak voltak és olcsóbbak, mint Ausztriában vagy Olaszországban. Úgy látom, fogunk még ide jönni, be is jelöltem magamnak pár pontot.
Olaszországban először Prosecco városkájába mentünk csak egy táblát lefotózni, mert jártunk már vicces nevű helyeken (Condom, F*cking, Petting, Cognac).
Még éppen annyi időnk volt, hogy beugorjunk Duino várába. A kutya úgy bejöhetett velünk, hogy a termekben felvette Marci kézbe.
A szállást teljesen random választottuk ki, okés volt. Ettünk este egy jó kis carbonarát és egy pizzát, aztán megint szúnyogokat irtottunk. A reggeli Olaszországhoz képest jó volt amúgy, de a szállásról nincs most kép.
Reggel még beugrottunk Gradoba sétálni egyet, nagyon jó volt. Szép idő, tengerpart, ginzenges kávé a víznél, hát mi kell még? Nekem ez volt az idei utolsó utam Olaszországba, Marci még egyszer családilag kirándul. Legközelebb már Japánba utazok kiscsoporttal, aztán mi is elutazunk Marcival 1.5 hónapra, amiben Japán lesz többségben, de még nem találtuk ki, merre leszünk január elején.
