Szóval long story short: üldögéltem Linzben egy running sushi borzalmas förmedvényei felett, totális önsajnálatba zuhanva december huszadikán, amikor kaptam egy telefont és azzal együtt egy egész jó ötletet: miért nem utazom ki a barátnőmhöz, meglepve őt, hogy pár napot együtt töltsünk, ha már úgyis baromira ráérek és éppen van 10 napom egyedül. A barátnőmhöz – Belgiumba.
Azonnal hazamentem, pakoltam és szóltam közben a lánynak, hogy készítse a nyoszolyát, de lehetőleg egy másik szobában, mert este én már őt boldogítom és így is lett, éjjel 1 körül (egyszer muszáj volt megállnom, még teljesen jetlagben voltam) odaértem hozzá, levezetve tök egyedül több, mint 900km-t, azért ilyen rég nem volt (pár nappal előtte húztam le a Budapest-Wels ca. 450km-ét mondjuk bemelegítésnek 1,5 nap repülés után). Nem volt túl szép idő eleinte, az első 1,5 napon zuhogott végig és nagyon hideg volt, de úgy gondoltam, 22-én, szombaton benézek Brüsszelbe, mert nem voltam még sose, hiába Belgiumban már amúgy háromszor is legalább. Bent a városban mentem egy szép kört, kezdtem az Atomiumnál, ahol megnéztük Rumlival a napfelkeltét, majd innen kocsival elcsorogtunk a Basilique Nationale du Sacré-Cœur à Koekelberg-ig (de szép neve van, istenem), ami zárva volt, így csak kívülről fotóztam le. Leparkoltam a kocsit a pisilő kutya szobránál és innen csak csatangoltunk a városban, de mutatom térképen.
Becsületesen megnéztük mindhárom pisilős szobrot, a kutyánál kezdtünk ugye, majd a kisfiú jött és a kislány, ettem belga waffelt, meglátogattuk a székesegyházat, a Royal Palace-t és minden mást, ami kellett, majd még egy jó kis yuzus szójás csirkés rámen után (Umamido Bourse, ajánlom mindenkinek, nincs sokféle leves, de ez a yuzus nagyon ott van) kimentünk kocsival a Jubelparkba, ahol játszhatott Rumli pár helyi kutyával, én meg szépen ellőttem a kötelező turistaképeket. Baromi nagy mákom volt az időjárással, másnap megint ocsmányul zuhogott.
Az időjárás meg egyéb dolgok miatt (például hogy még be akartam vásárolni Németországban hazafelé, de vasárnap ott zárva vannak a dolgok), úgy időzítettem, hogy mivel úgyis egyedül töltöttem azt az estét, nyugodtan jöhettem 24-én napközben, legalább a forgalom is gyengécske volt (legalábbis dugóba csak egyszer kerültem, a német Kaufland parkolója előtt). Kivittem 23-án este a barátnőmet a reptérre, mert neki megvolt már a repjegye Pestre az ünnepekre, én pedig így hétfőn reggel korán elindultam. Az első megálló Luxemburg volt, szimplán csak azért, mert Rumli nem volt még itt, így egyből két új országot húzhattunk be neki, én pedig már úgyis nagyon rég jártam erre. Sok kép nem készült, beálltam egy parkolóházba a tütüvel és mentünk egy kört, bár nem esett, de meleg azért nem volt és konkrétan egy újságos kivételével minden zárva volt sajnos.
Hazafelé túl sok izgalom hála az égnek nem volt, néha esett, néha sütött a nap, neten néztem videót útközben a telón (Taipeiben ugye elkértük az autókölcsönzőből a menő kis gumi telefontartót a műszerfal tetejére), este szépen hazaértem és egész konkrétan jöhetett a karácsony este, ami amúgy sem túl izgi nekem 🙂