Az utolsó szabadnapunkon az volt a terv, hogy felmegyünk egy közeli hegy tetejére a felvonóval, aztán csorgunk már Ausztria felé, mert munkánk volt másnaptól. Csendesen reggelizgetünk (a hotelben a reggeli is egyszerűen szuper), amikor Marci észrevesz egy szórólapot és itt borult az egész napunk…
Ez ugyanis egy olyan botanikus kert volt, ahol minden kultúrából vannak részek kialakítva és van benne például egy Buddha, bambuszerdő és egy torii is. Egyetlen probléma volt az egésszel, konkrétan a Garda-túl túloldalán van, ott, ahol előző nap délután voltunk. A park neve Giardino Botanico Fondazione Heller, a belépő fejenként 9 euro és nagyon megéri. Azt mondják, a nyári hónapokban rengeteg a szúnyog (van bent víz és párásított részek is).
Jó mindegy, ezt látnunk kell. Elindultunk, már egészen közel jártunk (relatíve), amikor egy alagútnál torlódás alakult ki. Nem volt semmiféle menekülési lehetőség, így mi is bent ragadtunk. Kb. 45 percet álltunk, mert egy busz és egy kisteherautó találkoztak az alagút belsejében, ahol egymás mellett a két magas jármű nem fért el sehogy sem, de mivel jöttek mögöttük, ezért azonnal hatalmasra dagadt a dugó, ez volt az a pont, ahol már nem is reméltük, hogy minden menni fog az extra pont mellett a napi tervezetből és felhívtam a szállásunkat, hogy később érünk oda, mint ők szerették volna. A parkoló a park mellett egyébként ingyenes és kb. 1-1.5 órát lehet tervezni bent. Van egy kis kávézójuk, de más semmi extra. A WC belső festését külön körbefotóztam, mert cuki volt 🙂
A közelből indult egy komp, kitaláltuk, hogy átszeljük vele a tavat Torri del Benacoig és onnan felfelé haladunk majd, aztán felmegyünk a kilátóba csakazértis (egy tó kiesett a programból, mert esőt mondtak késő délutánra, mire odaértünk volna), de a tavon láttuk, hogy eléggé párás az idő.
A felvonó alján megkérdeztem kijövő turistákat, azt mondták, hogy az egyes ponton még látni mindent, de a kettesen, ami minket érdekelt volna, semmit, szóval elraktuk egy másik alkalomra ezt is és indultunk St.Veit felé. Útközben megálltunk még egy plázában venni pár olasz kajcsit otthonra (tészta, tonhal, ilyesmik) és estig nem nagyon történt semmi. Ja de igen, megjött a megjósolt hatalmas eső 😀 tényleg ocsmány időnk lett, mire a határt átléptük, viszont cserébe másnap reggel ezzel a mukival találkoztam reggel, kutyasétáltatás közben 🙂