Reggel végre szép időnk volt, így tökéletes program volt egy kilátó Sasebo mellett kezdésként, az Ishidake, aminek a jelentése kőcsúcs.

Ezután még Sasebo kikötőjében megnéztünk néhány dolgot és indultunk tovább.

Omura városában megálltunk először a Kotengu szentélynél, ahol még nagyszerűek voltak a fák.

A városban van egy olyan strand, ahol üvegdarabok vannak. Most nem akarok párhuzamot vonni azzal, hogy a közelben van egy katonai támaszpont, de az üvegek nem maguktól törtek össze a tengerben. Találtunk itt egy pokémonos buszt is, mert a környék nem hivatalos kabalája lett most az Ampharos, van csatornafedele is és több helyen találkoztunk a plüssfigurájával. Egész pontosan amúgy a buszt Marci szúrta ki és követni kezdtük, hova megy, mert ez nagy kedvenc pokémonom. A reptérre vitte a népeket, jól körbe tudtam fotózni.

Volt még egy érdekes pont a városban, egy régi lakóház, ami annyira eldugott volt, hogy csak japánul volt kiírva a Google Mapsra is. Szép hely, kár, hogy a tó nem volt feltöltve. Ez is 1-2 héttel ezelőtt nagyon szép lehetett.

Omura alatt van Isahaya, itt az Isahaya szentélybe mentünk, ami egyrészt aranyos, másrészt szép goshuint reméltem, de ekkor zárva volt az iroda (alig van ilyen egész évben, pechem volt). Megnéztük azért és megbeszéltük, hogy két nappal később útba ejtjük, ez is történt, így meglett a lovas goshuin is.

Mellette nem sokkal van egy kis tónál egy szemüveg híd, amiből azért van néhány errefelé, de cuki volt.

Valamint ahol leparkoltunk, volt még egy szentély, a Takashiro jinja, ide is beugrottunk, senki se volt rajtunk kívül.

Nagasaki felé fordultunk, volt itt egy nagyon eldugott templom, ahol kellett legyen egy vízesés a főépület mögött, de az egész hely annyira semmilyen volt, hogy a legizgalmasabb látvány a bejáratnál a bedőlt fa, ami alatt be kell sétálni.

Innen pedig pár perc egy újabb Totoro buszmegálló, bár igazából ez csak egy dekoráció egy kertben.

Délután leértünk Nagasakiba.