Az időjárás a szokásos formáját hozta, mire megérkeztünk, be volt rendesen borulva, a következő 3 napra esőt ígértek. Na ehhez képest amúgy nem is volt olyan borzasztó. Fogtunk egy kisbuszt, ami 200 bahtért fejenként elhozott minket a hotelig. Ez egészen baráti ár annak tükrében, hogy a taxi visszafelé 850 volt kettőnknek, de amúgy egy ezresért akartak hozni, csak mi végigzongoráztuk az összes szolgáltatót (ráértünk, itt standoltak oldalt napokig, ahol mi mindig sétálgattunk).

Vettünk internetet is 5GB-osat 7 napra 149 bahtért (boltban, nem pedig reptéri árustól véve 99). Egy flakon 750ml-es víz 15, egy fél literes egyéb innivaló 16, energiaitalok 15-20 (attól függ, boltban vesszük-e vagy nénitől), háromszög szendvics 26-31. Forintra nem tudom, mennyi a váltóár, eurora osztani kell 38 környékével a bahtot, az meg elég pimasz.

 

 

Elfoglaltuk a szobát és egyből kimentünk a piacra enni egyet, ez amúgy turistás övezetben kettőnknek 400 volt + innivaló, a sört kicsit drágán mérik, 80-120, koktélok 140-270, gyümölcsitalok 50 baht. Durván nyomják amúgy, jégágyakon ki van téve minden halacska meg tengeri mütyür, ott választ egyből az ember áldozatot. Minden standon ki voltak írva a dolgok oroszul és kínaiul, más turistával alig találkoztunk errefelé, a fehérek erős 90%-a orosz itt.

Első délelőtt csobbantunk egyet a hotel medencéjében, felhős volt az ég, de nem esett. Ja közben úgy kb. 28-29 fok volt, szóval annyira nem dideregtünk 😀 Dél körül elindultunk robogót bérelni, találtunk is 400-ért 48 órára, plusz a tankolás (negyedről negyedre). Reggelit kicsit macerásabb jó áron találni, a hotelben pofátlan 450-et akartak fejenként, ami Ausztriában is drága lenne (kb. 4000Ft), de a környékbeli éttermekben eégsz nap van reggelizési lehetőség, egész nagyot kaphat az ember 130-270 között (nem is értem a hotelt). 

Elindultunk a robogóval, abban a pillanatban elkezdett szemerkélni 😀 Az első látványosság a Wat Chalong volt, az első itteni templomunk. Nem rossz, a turisták száma kimagasló. Magyarázat a dolgokról angolul szinte nulla. Félek, sok templom nagyon hasonló lesz egymáshoz, mint Koreában volt, hogy pár után már uncsi volt (és nem, a japán tempik és szentélyek nekem nem unalmasak).

Innen felmentünk a hegytetőn levő nagy Buddhához, ami felfelé jó kis edzés volt a robogónak, lefelé már csak a fékeknek 🙂 Épp átépítik, szép lépcsőt kap majd, bár itt is elég magyarosan dolgoznak, nem gyorsan, de legalább lassan. Kilógnak merevítő vascsövek mindenhonnan, alapozások, tiszta építkezés. Be lehet viszont menni a belsejébe imádkozni a szerzetesekkel, ami jóság.

Következett Phuket városa maga, itt csak a szigorúan vett belvárosba mentünk be, ettünk fagyit, sétáltunk egyet, majdnem sikerült este bemenni még egy templomba (pont előttünk zárták be). Bekóvályogtunk egy piacra, ahol potom áron lehetett enni dolgokat és nagyon meglepett, hogy tele volt japános standdal. Édességet egy Tokyo nevű árusnál vettünk, de volt gyoza, sushi és takoyaki (!) is. Egyikből se mertünk venni 😀 Édes krumplis golyókat vettünk, thai halas falatokat, Marci egy helyi sört, én mandarinlevet és egy kis édességet. Összesen az egész nem volt egy százas. Felmentünk utána egy közeli kilátóba is, de hát nem egy Tokyo 😀 annyira nem volt látványos, de jó lehet itt a vétel, mert ültek itt sokan fiatalok és mind nyakig a telefonjába volt bújva, a táj lényegtelen volt. 

A következő napunk (fogalmam sincs, milyen nap, még a dátumokat is csak repülőjárat alapján tudom megjegyezni) elmentünk a Patong strandra, innen nincs igazán kép, mert nem volt semmi izgalom, délelőtt leégtünk, délután eláztunk, a kettő között pedig ettünk egy fagyit a helyi rongyrázósban. Délután hazamentünk ruhát cserélni és megvárni, hogy alább hagyjon az eső, aztán elintultunk a mocival,  minigolfoztunk a világ legkirályabb pályáinak egyikén, a dínók között, majd kipróbáltuk a híres thai masszázs helyek egyikét (250-700 bahtig vannak opciók). Abszolút nem volt rossz, a lábam köszönte szépen.

Az utolsó phuketi napon még volt délután 1-ig robogónk, hát lerobogtunk a déli kilátóba, valami elképesztő meleg volt és persze sütött a nap végig, mert nem vettem fel fürdőruhát. Találtunk még szép strandokat, reggeliztünk egy kétes tisztaságú helyen (csak ez volt a környéken), 1-re pedig vittük vissza a mocit. Mentünk még egy kört, kinél legolcsóbb a taxi a reptér környékére (850 bahttal nyertek), kipróbáltuk a thai sushit (ami nem is volt vészes) és beültünk egy jó kis légkondis kocsiba. Én személy szerint alig emlékszem valamire az útból, annyit aludtam (több, mint egy órára van, a kisbusszal 1,5 óra volt). Délután még csobbantunk egyet a nagyon menő hotelünk medencéjében, majd kimentünk a partra, hogy legalább megnézzük és teljességgel elfeledkeztünk arról, hogy a reptér baromi közel van a parthoz, lehet innen jól repcsiket nézni leszállás közben, mint a karib St.Marteen szigetén. Mivel elfelejtettük, nem vittünk magunkkal nagy gépet, maradt a gagyis telefonos fotózás, szerintem kihoztuk belőle, amit lehetett, de a hotelbe a gépekért visszamenni már nem volt idő sötétedésig. Este még toltunk egy pad thait és rákfalatokat (mi mást én ugye), aztán korán lefeküdtünk, hogy másnap hajnalban fel tudjunk kelni a repülésünkhöz.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *