De micsoda körülmények között… Egy sátorban kaptunk helyet egy másik stand mellett, de ez még rendben is lett volna. Pénteken nyálas idő volt, de szombattól vasárnap estig esett. Egyre jobban. Egyre megfázósabban. Ehh, ez a része nem volt jó.
A lovasok barátságosabbak voltak most még a múltkorinál is. Végül valamennyi netünk volt az emeleten, csak időm nem volt blogolni. Este 6kor már tök sötét van és az eső ellenére valahogy 160 lovas körül voltak (egy CSI***-W versenyen).
Beszélgettem a pályaépítő bácsival, aki persze csak japánul tudott. Kihúztam nála az 1-es tételt: mesélj magadról. Merre élünk Japánban. Ja hogy nem ott, akkor hol és miért nem. Veeeee. Vasárnap ehhez jött pár lovas, hogy hol van Magyarország, de meglepődtem, az egyik tudta, hogy Ausztria mellett. Kíváncsi lennék, az átlag magyarok közül hányan tudnák, merre keressék Nara városát Japánban internet nélkül 😀
Apropó Japán: belegondoltatok már abba, hogy ha nincs magyar-japán rokonság, akkor miért pont piros pöttyös a kedvenc túró rudija a népeknek? Ez nem lehet véletlen. Tudom, megdöbbentő 😀
Vasárnap már annyira esett, hogy beáztunk alsóneműig. Rettenet szar nap volt, de legalább fejlődött a nyelvtudásom. Az övék is, mert nem mindent tudtam japánul 🙂
zárható esernyőparkoló
A néninél most nem japán szobát kaptunk 🙁 csak simát, ráadásul két ággyal, amiket összetoltunk, cserébe volt saját fürdőszobánk. Érdekesség: ezt most az Agora Sakai Regency ****** szállodában gépelem, ahol 6000 yen volt a szobánk, kilátással a 21. emeletről a városra, medence, szauna, mindenféle jóság. A néninél a totál retro szoba, ami még csak (ezalkalommal) tradicionális se volt, 11.000 yen volt. Kicsit talán túláraz a néni, mivel ő az egyetlen szálláslehetőség a környéken.
Este sétáltunk egyet a környéken, ettünk egy finomat (itt most kicsit átmegyünk kajablogba, mert megmutatnék pár kaját, amiket ettünk az elmúlt 3 napban és ugye kimaradt).
Gyenge gyomrúak a következő képet ne nézzék meg vagy ne olvassák el, amit ide írok:
Ez baszki marha Achilles-ín… Esküszöm. Beáztatták valamibe, de aki ebből egy falatnál többet bír, az hero. Ilyen zselés nyúlós vacakban van és maga a cucc is zselés kicsit, de nem a jóféle, hanem ilyen blöeeeeeee. Fujj de rossz volt. Marci megette, én azóta öklendezve gondolok vissza rá.